Egy év múlva Franciaország ismét köztársasági elnököt választ. Igaz, mindez most, amikor az ország a koronavírus járvány legsötétebb óráit éli, kifejezetten távolinak tűnik, de a kaotikus járványügyi helyzet ellenére a kampány már kibontakozóban van. Természetesen a szavazatok leadásáig még hosszú az út, s jó francia szokás szerint számos meglepetésre is számíthatunk. A kezdeti tapasztalatokból azonban jelenleg arra következtethetünk, hogy a francia radikális jobboldal vezére, Marine Le Pen soha nem látott közelségbe kerülhet történelmi célja beteljesítéséhez, az elnöki szék megszerzéséhez. Ezzel Macron politikai aspirációit, s vele együtt az Európai Unió kilátásait Le Pen előretörése alapjaiban értékeli újra.

Nem sokkal a koronavírus-mentőcsomagot megszavazása után, újabb nagyszabású szövetségi kiadást tervez a Biden-kormány. A csomag fő célja ezúttal az infrastruktúra fejlesztése és egyben új munkalehetőségek teremtése – a tervezet a Build Back Better, azaz Építsük fel újra, jobban nevet kapta.

Március 22-én hivatalba lépett az új koszovói kormány, Albin Kurti miniszterelnök vezetésével, akinek programjában a korrupció-ellenes fellépés és erős szociális fókusz került előtérbe. Ennek ellenére, a jelenlegi helyzetet leíró EU-s országjelentés negatív képet fest az ország állapotáról. Képes lesz-e az új kormányfő javítani a Bizottság által közzétett országjelentésen, s mennyiben befolyásolja ez a potenciális tagjelölti státuszát?

A rétegszolgáltatások veszélyei a „big tech” szabályozás árnyékában

Mostanában a világ minden pontján sok szó esik a közösségi médiaszolgáltatások szabályozásának reformjáról. A szabályozás új alapokra helyezésének elsőszámú szószólója az USA, ahol a Kongresszus nemrég egyszerre hallgatta meg a szektor legnagyobb vállalkozásainak a vezetőit, illetve ahol Joe Biden amerikai elnök, a köztudottan technológia-kritikus Lina Khant  jelölte az amerikai versenyhivatal (Federal Trade Commission) egyik biztosának.  A hírtartalmak és a közösségi média viszonyának törvényi szabályozása révén Ausztrália  is aktív részese lett a reformról szóló diskurzusoknak, sőt hazai törekvések is vannak  a techcégek magyarországi működésének megreformálására.  A szabályozás hozzáigazítása a megváltozott életviszonyokhoz természetesen üdvözlendő elgondolás és nem vitatható az sem, hogy a jogalkotók elsőként azokra a szolgáltatókra koncentrálnak, amelyeket a Föld polgárainak jelentős része napi szinten használ. Az viszont már problémát jelent, hogy úgy tűnik, a szabályozási kezdeményezések szinte kizárólag ezekre a szolgáltatókra fókuszálnak.

A kriptovalutákat a Bitcoin 2009-es megjelenése óta meglehetősen nagy figyelem övezi a média és az emberek részéről. A Bitcoin érmék értéke folyamatosan növekszik, újabb és újabb rekordokat döntve meg, és mellett megjelentek a hasonló elven működő, de bizonyos aspektusaiban más további kriptovaluták is, amelyeket összefoglaló néven altcoinként szoktak nevezni. Miközben egyre többen használják az új eszköz jelentette előnyöket, számos probléma is felmerül.

RECENZIÓ – „A társadalomnak szüksége van egy közös értékrendre. E nélkül ugyanis nem fog működni, nem lesz kormányozható, s nem tudja megvédeni magát a külső és belső kihívásokkal szemben” – írja T. S. Eliot az Egy keresztény társadalom eszméje című kötetében.

A múltbeli tapasztalatok bár alapjául szolgálhatnak a jövőt érintő következtetések megfogalmazásának, a hasonlóságok ellenére mégsem vonható teljes párhuzam. Korábbi járványhelyzetek alapján végzett kutatások kimutatták, a potenciális kibocsátásra kifejtett hatások viszonylag rövid életűek, s a járvány végét követő két évvel többnyire eliminálódnak. Tüneteiben jelenleg a koronavírusválság azonban egyre inkább azokhoz a recessziókhoz kezd hasonlítani, amelyek kiváltó okai a gazdaság belső egyensúlytalanságaira vezethetőek vissza. A válságok lefutása a „kilábalás ábécét” segítségül hívva tipikusan az L, U, V, W, Z, alakzatok valamelyikével írható le.

2021 februárjában jelent meg Calvin Mercer és Tracy J. Trothen Religion and the Technological Future: An Introduction to Biohacking, Artificial Intelligence, and Transhumanism című kötete. A szerzők saját bevallásuk szerint tankönyvszerű bevezetéssel kívánnak szolgálni a vallás és az új, 21. századi technológiák viszonyába, elsősorban a vallástudományi szakok hallgatóinak, de voltaképpen a téma iránt érdeklődő minden olvasónak.

Nem túlzás kijelenteni, hogy az utóbbi időszakban az amerikai társadalom felülről való megváltoztatásának sajátos kísérletének lehetünk tanúi, amely mondhatnánk posztmodern módon puha erőkifejtéssel, de annál hatékonyabb és hosszan tartó hatással zajlik, hiszen a populáris kultúra, és az akadémiai szféra intellektuális csatornáin és immár a közoktatás színterén keresztül áthatja egész Amerikát, sőt tágabb értelemben a nyugati civilizáció társadalmait is. Elég hacsak a legutóbbi esetre, Dr. Seuss (Theodor Geisel) népszerű amerikai rajzfilm, képregényíró műveinek eltüntetésére gondolunk burkolt rasszizmus vádjával, illetve, ha felidézzük számos szépirodalmi mű, művészeti alkotás visszamenőleges tartalmi és stiláris átszabásának, torz konformizálásának eseteit napjaink vitatott szempontrendszerei alapján.

Kutasi Gábor – Mártonffy Balázs

 A Game Stop story sokkolóan hatott a tőzsde világára. Habár nem az első eset, hogy kisbefektetők csapatban képesek az ellentétes pozíciójú nagy alapokkal szembe menni, az árfolyam megfordításával párhuzamos virtuális lincselés a közösségi médiafelületeken nem a szokásos ügymenet jellemzője. Az esemény rendszerszintű elemzéséhez a kiindulópontot a tőzsdén kívül kell keresni, amit Nigel Farage – a Brexittámogatók egykori vezetője – úgy fogalmazott meg, hogy a populizmus velünk marad, és most új felületet talált magának. Az elitellenesség közel tíz éve az Occupy Wall Street (tőzsdefoglaló) mozgalom utcai megmozdulásaiban testesült meg, majd politikai sikereket ért el többek között a Brexit megszavazásával és Donald Trump megválasztásával.