A kriptovaluták szerepe az online kábítószer-kereskedelemben

A kriptovalutákat a Bitcoin 2009-es megjelenése óta meglehetősen nagy figyelem övezi a média és az emberek részéről. A Bitcoin érmék értéke folyamatosan növekszik, újabb és újabb rekordokat döntve meg, és mellett megjelentek a hasonló elven működő, de bizonyos aspektusaiban más további kriptovaluták is, amelyeket összefoglaló néven altcoinként szoktak nevezni. Miközben egyre többen használják az új eszköz jelentette előnyöket, számos probléma is felmerül.

Az egyik ilyen a jogi meghatározás problémája: a kriptovaluták rendelkeznek a pénz közgazdasági funkcióival, ugyanakkor mégsem tekinthetők pénznek, hiszen nem egy központi bank bocsátja ki őket, és semmilyen szerv nem gyakorol felettük felügyeletet. A kriptovaluták működése decentralizált, a közösség legalább fele részt kell vegyen a döntésekben, illetve a tranzakciók hitelesítésében, ezért anyagi ellentételezésben részesülnek (ún. bányászás). A rendszer működése egyáltalán nem igényel bizalmat, hiszen a kereskedelemi ügyletek lebonyolítása matematikai műveletek alapján lezajlik.

Szerepük a bűnözésben

A másik probléma a kriptovaluták, és különösen a Bitcoin szerepe az illegális online tevékenységekben. Egy 2019-es kutatás megállapításai szerint a Bitcoin forgalom igen jelentős része ehhez köthető. A megállapítások szerint az összes felhasználó körülbelül egynegyede és a Bitcoin tranzakciók közel fele valamilyen illegális tevékenységhez kapcsolódik. A kutatásban foglalt becslések szerint 2017 áprilisában a 27 millió kriptopiaci résztvevő elsősorban illegális célokra használta a Bitcoint. Ezek a felhasználók évente mintegy 37 millió tranzakciót hajtanak végre, körülbelül 76 milliárd dollár értékben. 

Ez a használat számos téren megvalósult: online csalásban, kiberpénzmosásban, zsarolóvírusokhoz kapcsolódóan, valamint talán a legfontosabb mind közül: az illegális javak online kereskedelmében. Abban, hogy a kriptovaluták szerepe ennyire megnőtt a bűnözésben, számos tényező szerepet játszik, így például a tranzakciók gyorsasága és visszavonhatatlansága, az alacsony költségek, de mind közül a legfontosabb az anonimitás (bár ez csak bizonyos altcoinoknál, pl. Monero nyilvánul meg, egyébként pszeudonimitásról beszélhetünk).

A készpénz – amely tradicionálisan nagyon fontos szerepet tölt be a bűnözésben – számos előnye mellett a kriptovaluták további előnyöket is biztosítanak az illegális célú használat során, amelyek közül a legfontosabb a digitális működés. Ez lehetővé teszi ezen eszközök online felhasználását, így hasonló átalakulást láthatunk az illegális javak kereskedelemében, mint ami már lezajlott a legális javak terén az e-kereskedelem megjelenésével: globálissá váló tevékenység, kínálatbővülés, a fogyasztói szokások változása, az eladó és a vevő közvetlen összekötésének lehetőség, csak hogy a legfontosabbakat említsük.

A kriptopiacok létrejötte és működése

Az online kábítószerpiac kialakulását követően hamarosan megjelentek az ennek szervezett keretek között helyet adó kriptopiacok, amelyeknek működésében két technológia játszott nagyon fontos szerepet: a titkosítás, különösen a TOR megteremtette az anonim működés lehetőségét, míg a kriptovaluták az anonim és biztonságos fizetési rendszert kínálták hozzá. A kriptopiac egy online piactéri platform, amely több eladót egyesít, akik főleg illegális termékeket és szolgáltatásokat (kiemelten kábítószereket) kínálnak eladásra, külsőre és működésre alig különböznek az olyan legális piacterektől, mint pl. az eBay. A Bitcoin az elsődleges fizetési eszközzé vált ezeken a darkwebes hálózatokon, becslések szerint egyes piacokon a tranzakciók közel 95%-át ezzel bonyolítják.

2011-ben indult el az első jelentős, azóta is sokat emlegetett online kábítószer kriptopiac, a Silk Road, amely rövid idő alatt a világ vezető illegális javak kereskedelmével foglalkozó oldala lett. Három éves működése során mintegy egymillió felhasználó regisztrált rá, és mintegy 1,2 milliárd dolláros forgalmat bonyolított. A platform 2014-es rendőrségi lekapcsolása véget vetett annak az időszaknak, hogy egyetlen felület legyen egyeduralkodó a területen, és számos utód indult hatalmas fejlődésnek.

A kriptopiacok működése terén a legfontosabb egy megbízható fizetési rendszer kialakítása volt az egyik kihívás, amely kizárja, hogy akár a vevő, akár az eladó csalni tudjon. A rendszer három oldalról szorul bizalomra: bizalom a vevő és az eladó között, a bűnüldözés elkerülése iránti bizalom, valamint az üzemeltetők bizalom a tranzakció őszinte lebonyolításában. Ehhez a PayPaléhoz hasonló letéti (escrow) szolgáltatást alakítottak ki. A tranzakció elindítása után a vásárolt termék ellenértékét a Silk Road letétben őrizte meg, és csak akkor került továbbításra az eladó számára, ha a tranzakció rá eső része – vagyis az illegális javak kézbesítése – sikeresen lezárult. Ekkor az oldal egyik adminisztrátora befejezte a tranzakciót, és hozzájárult, hogy az eladó megkapja a pénzt. Vagyis az első kritériumot sikerült megoldani.

A rendszer hiányosság a másik két kritériumnak való megfelelésben az volt, így amikor a rendőrség lekapcsolta az oldalt, a felhasználók letétben lévő Bitcoin összegei is elvesztek. Más helyeken a pénzt felett őrködő adminisztrátorok tulajdonították el a letétben lévő jelentős pénzösszegeket, egyúttal az adott kriptomarketet is bezárva (ún. kilépési csalás). Ennek tanulságai alapján alakították ki a többaláírásos letéti rendszert, amelyben a letétbe helyezett összeg nincs az adminisztrátorok felügyelete alatt, hanem egy tárcában helyezik el. Az eladó, a vevő, valamint az adminisztrátorok mind kapnak egy-egy kulcsot: a három kulcsból kettő szükséges ahhoz, hogy az adott összeg hozzáférhető legyen. Ebben az esetben az adminisztrátorok már nem döntési szerepkörben vannak jelen, ugyanakkor a vitás helyzetek megoldásában még mindig szerepük lehet a kulcsuk segítségével.

Mindezek reményeim szerint rávilágítottak arra, hogy a kriptovaluták milyen fontos integrális és központi szerepet töltenek be az online kábítószerpiacok működésében. Ezek hatásai a teljes kábítószerpiacra egyelőre korlátozottak, ugyanakkor egyre erőteljesebben érezhetők. Manapság hazánkban is többször kaphatunk arról hírt, hogy a kriptopiacokról rendelő dílereket vagy fogyasztókat fogtak el. Ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ezen platformokat célzó rendőrségi akciók már középtávon is eredménytelenek, a forgalom kizárólag más helyekre tevődik át az online térben. Az első nagy razziák óta a piacok üzemeltetői tudatosan meglehetősen rövid ideig üzemeltetik ezeket az oldalakat: a piacok mintegy 80%-a leáll az indításától számított 12 hónapon belül, és mindössze 1–2 olyan működik egyszerre, amely 18 hónaposnál régebbi. Ez meglehetősen nehézzé teszi a rendőrségi fellépést, és ennek a kihívásnak megoldása a jövő egyik nagy kihívása a kriptopiacok kapcsán.

Felhasznált irodalom:

• Décary-Hétu, D. – Giommoni, L. (2016). Do police crackdowns disrupt drug cryptomarkets? A longitudinal analysis of the effects of Operation Onymous. Crime, Law and Social Change, Vol. 67.
• Foley, S. – Karlsen, J. R. – Putnis, T. J. (2019). Sex, Drugs, and Bitcoin: How Much Illegal Activity Is Financed through Cryptocurrencies? The Review of Financial Studies, Vol. 32, No. 5. 1798–1853.
• Horton-Eddison, M. – Di Cristofaro, M. (2017). Hard Interventions and Innovation inCrypto-Drug Markets: The escrow example. https://www.swansea.ac.uk/media/Hard-Interventions-and-Innovation-in-CryptoDrug-Markets-The-escrow-example.pdf [Letöltés ideje: 2020.12.01.]
• Martin, J. (2014). Drugs on the Dark Net – How Cryptomarkets are Transforming the Global Trade in Illicit Drugs. London: Palgrave Macmillan.
• Mezei Kitti (2018): A kriptovaluták kihívásai a büntető anyagi és eljárási jogban. Pro Futuro, Vol. 9. No. 1.

További izgalmas, tudományos tartalmakért kattintson