Navracsics Tibor
intézetvezető, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet

Az Európai Bizottság első sikeres, tízéves futamidejű kötvénykibocsátásával ténylegesen is létrejött az Európai Unió közös adósságállománya, amelyért a tagállamok vállalnak kezességet. Az új helyzet nagy kérdése, hogy a Bizottság mindezt arra használja-e fel, hogy meghatározó befolyást szerezzen a programban résztvevő tagállamok belpolitikájában.

Sorbán Kinga
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének munkatársa

Májusban egy tizennégy éves genti lány öngyilkossága rázta meg a belga közvéleményt. A tinédzser nem sokkal azt követően vetett véget életének, hogy egy öt főből álló csoport szexuálisan bántalmazta, a bűncselekményről készült felvételeket pedig megosztották a közösségi médiában. Az elkövetők maguk is fiatalkorúak: a legfiatalabb tizennégy, a legidősebb tizenkilenc éves. A belga eset számos kérdést felvet. Az egyéni elkövetői felelősségen túl, ilyenkor gyakran a közösségi média is a támadások kereszttüzébe kerül, hiszen olyan felületet jelentett, ahol az elkövetők más formában is folytathatták az áldozat bántalmazását.

Pásztor Szabolcs
közgazdász, egyetemi docens, NKE Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék

A 2020-ban berobbant koronavírus-járvány nemcsak a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek egyre feszítőbb hatásaira, de a háztartások jelentős részének pénzügyi sérülékenységére is rámutatott. A válságból való kilábalás kapcsán egyértelműen a legkitettebb szektorokra kell fókuszálni, a digitális pénzügyi műveltséget pedig nem akadályként kell kezelni, hanem lehetőségként tekinteni rá. A pénzügyi oktatásnak továbbra is fontos szerepe van a pénzügyi rugalmasság alakításában és az egyén jólétében. Milyen kapcsolat van a válságok intenzitása és a pénzügyi műveltség között? Miként hívják fel a válságok a figyelmet a pénzügyi oktatás fontosságára?

Pócza Kálmán
tudományos főmunkatárs, NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet

Max Weber klasszikus megállapítása szerint a politikai hatalmat három dolog legitimálhatja: a hagyomány, a karizma és a bürokratikus racionalitás. Bár ezek a legitimációs elvek és gyakorlatok nem teljes mértékben zárják ki egymást, a karizmatikus vezető és a bürokratikus racionalitáson alapuló hatalomgyakorlás a legritkább esetben járnak együtt – mondhatni nem igazán kompatibilisek egymással. Márpedig Bruce Ackerman, az amerikai alkotmány egyik legismertebb és legnagyobb hatású kutatója legújabb könyvében  éppen azt kívánja megmutatni, hogy voltak olyan 20. századi karizmatikus vezetők szerte a világban, akiknek sikerült az általuk létrehozott politikai rendszer stabilitását biztosítani egy (a forradalmi átalakulások időszakában elfogadott) alkotmány révén. Ackerman a forradalmi karizma alkotmányosításáról beszél: úgy véli, a karizmatikus legitimáción alapuló rend fennmaradása annak volt köszönhető, hogy az elfogadott alkotmány révén kőbe vésték a karizmatikus vezető elképzeléseit.

Kis Norbert 
egyetemi tanár, a Nemzetközi Egyetemi Szövetség volt kurátora

Jelen írás a hazai egyetemekért aggódóknak szól, de elsősorban azon kurátoroknak, akik közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) döntéshozójaként egyetemeinket fenntartóként irányítják, illetve irányítani fogják. A fenntartói jogokat az állam a KEKVA-k kezébe adta, ezt hívjuk modellváltásnak, az érintett egyetemeket (összesen 20 egyetem) pedig modellváltó egyetemnek. A téma sajnos tartósan a politika csatározások kereszttűzében maradhat, így hasznosak lehetnek az egyetemi alulnézetből megfogalmazott tanácsok. A modellváltás főszereplői a kurátorok, jelentős részük sikeres üzletember, politikus, kisebb részük a tudomány világából érkezik. A kétkedő hangok megkérdőjelezik, hogy az állam jó kezekbe adja-e egyetemeinket. Nos, e kérdésre csak az idő és a gyakorlat ad majd választ, mindenesetre a pozitív irányú változás lehetősége valóban a kurátorok kezében van. Az egyetemvita sodrásában elindult a jótanácsok lavinája, lassan minden politikus, újságíró, postás tudni véli, milyen bajok volnának a magyar egyetemekkel és mi volna a teendő. Az egyetemfejlesztés közüggyé válása még akár jó dolog is lehet, de azért nem árt az óvatosság. Ehhez néhány segítő tanács, különösen annak a 32 kurátornak, akik mögött nem áll egyetemi karrierpálya, és azoknak is, akik szorítanak a modellváltás sikeréért.

Csutak Zsolt 
kutató, NKE Amerika Tanulmányok Kutatóintézet

Miképpen viszonyultak Magyarországhoz a tengerentúlon a trianoni békeszerződést követően? Mi alapján bíztak a magyar politikusok az Egyesült Államok támogatásában és miért bizonyult ez hiú ábrándnak? A párizsi békediktátum századik évfordulója kapcsán számos ünnepi megemlékezésre kerül sor a két állam között, ezek kapcsán szakértőnk áttekinti a kétoldalú kapcsolatok alakulását a békediktátum időszakában.

Németh Andrea 
nemzetközi kapcsolatok szakértő, újságíró, NKE Nemzetek Európája Karrierprogram

Már több mint egy éve bénítja az Európai Unió fejlődését a koronavírus-járvány. Gazdasági és közegészségügyi krízis egyszerre – nemcsak a GDP zuhant vissza, de a várható élettartamunk is csökkent. És a rémálomnak nincs vége. Hogy a legtöbb európai ország miért nem tudta még mindig legyűrni a vírust, tulajdonképpen három tényezővel magyarázható: egyrészt az integráció nem megfelelő szintje, másrészt a döntésképtelenség, harmadrészt pedig a kormányok és lakosság közötti bizalom megszűnése.

Kis Norbert
egyetemi tanár, NKE

Macron elnök bezárja az állami vezetőképzés „totemintézményét”, az ENA-t – futott végig a hír fél Európán a napokban. Az ENA mint „felsőiskola” (École Nationale d’ Administration) 1945-ben alakult, az akkori francia kormányban Charles de Gaulle és Michel Debré intenciói alapján. Az alapítók célja az volt, hogy a legtehetségesebbek előtt nyitott legyen a közszolgálati pálya, valamint speciális képzést kapjanak a közigazgatási és vezetői feladatokra. Az elmúlt fél évszázadban a köztársasági elnökök, miniszterek és miniszterelnökök javarésze az ENA-n diplomázott, így Macron is. Nemcsak a franciák generációi, de az európai politika, közszolgálat és felsőoktatás számára is az ENA évtizedek óta a Grande École, a felsőfokú oktatás olümposzi csúcsa. 

Hogy fejlődött az uniós innovációs politika az elmúlt években? Mi vezetett az Európai Innovációs Tanács megalakulásához? Milyen az integráció innovációs jövőképe?

2021. március 18-án a Bizottság bejelentette, hogy az Európai Innovációs Tanács, a két éves pilot működést követően, teljes jogú uniós tanáccsá lépett elő. Az Európai Innovációs Tanács támogatásai révén Európa versenyképességének növelését és tudáskapacitásának kiaknázását célozza.

Április 1-jén ült össze hivatalosan először Joe Biden elnök kabinetje. Annak ellenére, hogy csak az első pár perc volt nyilvános a sajtó számára, az elnök összefoglalta mi lesz az ülés fő témája, és hogy milyen fő feladatok várnak a kabinet tagokra az ülést követően.