A transzatlanti szövetség és az amerikai energiabiztonság

Örlős László 
tudományos főmunkatárs, NKE Amerika Kutatóintézet

shutterstock_115189144.jpg

A szomszédunkban zajló háború minden eddiginél élesebben világít rá az európai energiafüggőség kérdéskörére. Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre; az európai gázfogyasztás több mint harmadát biztosítja. Az orosz–ukrán háború kitörése óta az amerikai döntéshozókra korábban nem tapasztalt mértékű teher nehezedik, hogy segítsen szövetségesei, elsősorban az Európai Unió orosz energiahordozóktól való függőségét csökkenteni. Mindezt úgy, hogy közben a klímavédelmi erőfeszítések fő célja, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése se kerüljön veszélybe.


Fordulópont a romániai magyarság érdekérvényesítésében

Hegedüs Csilla 
az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója
shutterstock_1688882122.jpg

2022-re jelentős mértékben csökkent Románia lakossága, és az itt élő magyarok száma is. Ennek fényében különösen aggasztó, hogy a várakozásokkal ellentétben a magyar vezetésű települések jelentős részében nagyon alacsony a részvétel az összeíráson.

A népszámlálás ötödik hete után, az online szakasz félidejében mintegy négymillió kérdőív érkezett be a romániai Országos Statisztikai Intézethez. Az ott élő magyarok összeírását elősegítő, tájékoztató és támogató kampány alapfelülete, a Népszámlálás.ro becslései szerint a romániai magyarok érdeklődése enyhén meghaladja az országos átlagot, eddig mintegy 265 ezren éltek az önkitöltés lehetőségével. A becsült országos részvételi arány 20,8%-os az április 17-i hivatalos adatközlés alapján. A megyék magyarságaránya alapján becsült magyar részvétel 21,6%-os lehet.


Közép-európai alkotmányértelmezési technikák

Könczöl Miklós 
ösztöndíjas kutató, NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet

alkotmanybirosagfotothalertamas1.jpg

Egy frissen megjelent kötet a kelet-közép-európai alkotmánybíráskodás érvelési és értelmezési sajátosságait vizsgáló nemzetközi kutatás eredményeit foglalja össze.

A Tóth J. Zoltán szerkesztette kötetben ismertetett összehasonlító vizsgálat fő kérdése, hogy kimutathatók-e sajátosságok a kelet-közép-európai alkotmánybíróságok érvelésében és alkotmányértelmezésében. Az alapvetően nemleges válaszhoz vezető úton sok értékes meglátással és tanulsággal találkozhat az olvasó.


Putyin pincsijei?

Navracsics Tibor 
intézetvezető, NKE EJKK Európa Stratégia Kutatóintézet
shutterstock_1788883058.jpg

Talán emlékszünk még a nemrég befejeződött magyarországi választási kampány egyik különösen éles kirohanására, amikor az önmagát egyesült ellenzéknek nevező pártszövetség egyes politikusai Putyin pincsijeként aposztrofálták a magyar miniszterelnököt. Talán még ők is meglepődnének, hogy következetességük esetén mely – egyébként általuk mintaként tisztelt – országok vezetőit kellene ebbe a kategóriába sorolni. A legtöbb esetben azonban nem szervilizmusról, hanem súlyos érdekekről van szó. Olyan nemzeti érdekekről, amelyek az Európai Unió egységes stratégiáját is jelentősen befolyásolják.


Enyhíthetők a mianmari puccs következményei?

Markovics Milán Mór
őrnagy, kutató, NKE EJKK Vallás és Társadalom Kutatóintézet

2021_myanmar_armed_forces_day_14.jpeg

A konfliktus kezelésének módja a nagyobb nemzetközi figyelem visszanyerése és a buddhista közösségek támogatása is lehetne.

Mianmar több mint 50 millió lakosú ország, területileg hétszer nagyobb hazánknál. Sokunk számára korábbi nevén, Burmaként ismerős, vagy akár Orwell Burmai napok regényéről, ami az angol gyarmati időkben íródott. „Az Irrawaddy folyó kiszélesedő torkolatának öblében, Birma bejáratánál fekszik Rangoon kikötője. A félvad hely egyetlen európai jellegű része a part sárga homokkal és belehengerelt kavicsszemekkel képezett sétánya, pálmákkal és agavékkal díszítve.” – írta Rejtő Jenő Az elveszett cirkáló című kalandregényében. Mianmar belpolitikai helyzete miatt akár ma is igaz lenne rá a félvad jelző.


Great Resignation avagy Miért nem dolgozik Amerika?

Vilonya Martin 
junior kutató

index_felmondas_cikk.jpg

A 2021-es év folyamán havonta átlagosan majdnem négymillió ember mondott fel munkahelyén az Amerikai Egyesült Államokban. Mi állhat e rekordmagas érték mögött? A pénzpiacok túlzottan jó teljesítménye? A pandémia következtében megnövekedett stressz? Esetleg a rossz munkakörülmények? Milyen hatással lehet a Great Resignation (azaz a Nagy Felmondás) a világunkra?


„Ez már Európa?”

Kis Norbert 
egyetemi tanár

fortepan_32781_kep1.jpg

Elkerülhető az orosz–ukrán háború következményeként Európa morális bukása? A NATO-országok március 4-én úgy döntöttek, hogy a NATO nem vesz részt az orosz-ukrán háborúban, a NATO katonai gépei nem mennek az ukrán légtérbe, se NATO-csapatok Ukrajnába. Ugyanakkor a NATO-országok is fogadják az ukrán menekülteket, humanitárius és katonai logisztikai eszközökkel támogatják az elkeseredetten védekező Ukrajnát.


A világ „legkúlabb” diktátorának bitcoin-kísérlete

Vilonya Martin 
gyakornok, NKE EJKK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet

el-salvador-bitcoin.jpg

Napjainkban rendkívül vonzóvá váltak a különféle kriptovaluták, számuk meghaladja a tízezret is. Néhányan azt gondolják, hogy a fizetőeszközök jövője a digitális világban rejlik, azonban mások pesszimistábbak a technológiát illetően. Van azonban egy ország, ahol a jövő ígéretei, reményei már valóra válhatnak, ez az ország pedig nem más, mint a közép-amerikai El Salvador, ahol szeptembertől a bitcoin törvényes fizetőeszközzé vált. Az, hogy milyen eredményekkel zárul ez a kísérlet a latin-amerikai államban, hatással lehet a kriptopénzek jövőjére is.


A moralizáló politizálás veszélyei

Tóth Kálmán
tudományos segédmunkatárs, NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet

toth_2021-10-22_cover.png

RECENZIÓ – Norbert Bolz német filozófus legújabb könyve a politika és az erkölcs összefüggéseit veszi vizsgálat alá, rámutatva a politikai problémák korunkban egyre elterjedtebb moralizáló megközelítésében rejlő veszélyekre.

A média- és kommunikációelmélet szakértőjeként ismert német tudós könyvében a napjaink nyugati társadalmait egyre inkább uralma alá hajtó, morális megalapozottságú progresszív baloldali ideológiával szemben a politika és az erkölcs terrénumainak elkülönítése mellett érvel, és fogalomtörténeti vizsgálódásával bemutatja a két terület kapcsolatának történeti változásait, ráirányítva a figyelmet a morális alapú politizálás jogállam- és demokráciaellenes Rousseau-i alapjaira.


Ki is akarna versenyképesebbé válni?

Pásztor Szabolcs 
vendégkutató, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet

versenykepesseg.jpg

Nagyjából a rendszerváltástól kezdődően kísérhetjük figyelemmel a gazdaságpolitikában, a gazdasági sajtóban és a politikai közbeszédben azokat az írásokat, véleményeket és elemzéseket, amelyek valamilyen modell magyarországi követését, esetleg bevezetését sugallják. Az időről időre megjelenő gondolatok alapvetően jószándékú elképzelésen nyugszanak, hiszen a célkitűzésük az, hogy hazánk versenyképesebb, innovatívabb legyen, és a fenntartható növekedés megteremtésével képes legyen felzárkózni Ausztriához, vagy a szélesebb értelemben vett Nyugat-Európához.


süti beállítások módosítása