Kiberhigiéniáról gyerekeknek

Magas Bianka 
hallgató, NKE kiberbiztonsági mesterképzési szak

shutterstock_1415382416.jpg

A XXI. században nemcsak a felnőttek vannak kitéve a kibertérből érkező veszélyeknek, hanem a gyermekek is. Egyre több fiatal rendelkezik saját okoseszközzel, telefonnal, játszik online játékokon, vagy aktívan jelen van a közösségi médiában. Ahhoz, hogy biztonságban tudjuk a fiatalabb generációt is, fontos megtanulni, milyen alapvető dolgokra érdemes figyelni, ami az eszközhasználatukat érinti.


Dúl a gendervita a tengerentúlon

Gondola Csaba 
kutató, NKE EJKK Amerika Kutatóintézet

 shutterstock_2081034379.jpg

Idén áprilisban életbe lépett az a szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy az amerikaiak az útlevelükbe a férfi és a nő nemek mellett egy harmadik lehetőséget is megjelölhessenek. Ez pedig – hosszas társadalmi egyeztetést követően – az „X” nem lett.

Az ügy közvetlen előzménye, hogy egy önmagát Zzyym-nek nevező transzgender személy útlevél igénylésekor a rendelkezésére álló „férfi” és „nő” szövegdobozok egyikét sem jelölte meg, hanem azok fölé az „intersex” szót írta, és kérte egy harmadik, megkülönböztető jelzés használatának biztosítását. Ennek következtében kérelmét a külügyi tevékenységek összehangolásáért és az utazási dokumentumok kiállításáért felelős State Department elutasította. Az esetből több évig húzódó bírósági ügy lett, amely nagy visszhangot keltett az amerikai sajtóban.


A szexuális erőszak a háború természetes velejárója?

Dr. Varga Réka
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos főmunkatársa

 shutterstock_176999018.jpg

A háború idején elkövetett szexuális erőszak sokáig tabu téma volt. Ebben a meglepő talán az, hogy sokáig a humanitárius szervezetek sem foglalkoztak a kérdéskörrel. A részleges áttörést véletlenszerű dolgok okozták: egyrészt a felfedezéssel, hogy a nemi erőszak elkövetésétől számított 72 órán belül a HIV gyógyítható, a nemi erőszak áldozatainak kezelése már élet-halál kérdéssé vált, és így előre került a prioritási listán. Másrészt a Közép-Afrikai Köztársaságban békefenntartók által 2013-2014-ben elkövetett szexuális visszaélések és az ezzel járó botrány is felszínre hozta azt, ami addig is nyilvánvaló volt: a szexuális erőszakkal mint humanitárius problémával külön foglalkozni kell.


Merre tovább, Franciaország?

Kovács Eszter 
tudományos segédmunkatárs, NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet

 shutterstock_2065694543.jpg

A franciaországi elnökválasztás utáni napokban Pierre Manent a Le Figaro-nak adott interjút. Véleményét egyetlen jelölt vagy politikus sem érezhette dicséretnek.

Pierre Manent értékelése szerint a második fordulóban a leköszönő és újrainduló elnöknek nem kellett vereségtől tartania; a vele szemben álló, populizmusra építő kihívónak viszont nem volt esélye a győzelemre. Azonban előbbi nem egy sajátos politikai nézőpontot vagy ideológiát képviselt, csupán egyes módosabb és képzettebb rétegeket. E rétegeket az ingatlan tulajdonjoga és hozama, valamint a jobb iskolázottság különíti el a nép többi részétől. Ellentmondásos módon azonban ez a szélesebb értelemben vett elit, amely a javak jelentős részének tulajdonosa, tétlenül nézte a francia nemzeti értékek amortizálódását, az ipar leépítését, a közoktatás színvonalának tartós visszaesését.


A transzatlanti szövetség és az amerikai energiabiztonság

Örlős László 
tudományos főmunkatárs, NKE Amerika Kutatóintézet

shutterstock_115189144.jpg

A szomszédunkban zajló háború minden eddiginél élesebben világít rá az európai energiafüggőség kérdéskörére. Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre; az európai gázfogyasztás több mint harmadát biztosítja. Az orosz–ukrán háború kitörése óta az amerikai döntéshozókra korábban nem tapasztalt mértékű teher nehezedik, hogy segítsen szövetségesei, elsősorban az Európai Unió orosz energiahordozóktól való függőségét csökkenteni. Mindezt úgy, hogy közben a klímavédelmi erőfeszítések fő célja, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése se kerüljön veszélybe.


Fordulópont a romániai magyarság érdekérvényesítésében

Hegedüs Csilla 
az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója
shutterstock_1688882122.jpg

2022-re jelentős mértékben csökkent Románia lakossága, és az itt élő magyarok száma is. Ennek fényében különösen aggasztó, hogy a várakozásokkal ellentétben a magyar vezetésű települések jelentős részében nagyon alacsony a részvétel az összeíráson.

A népszámlálás ötödik hete után, az online szakasz félidejében mintegy négymillió kérdőív érkezett be a romániai Országos Statisztikai Intézethez. Az ott élő magyarok összeírását elősegítő, tájékoztató és támogató kampány alapfelülete, a Népszámlálás.ro becslései szerint a romániai magyarok érdeklődése enyhén meghaladja az országos átlagot, eddig mintegy 265 ezren éltek az önkitöltés lehetőségével. A becsült országos részvételi arány 20,8%-os az április 17-i hivatalos adatközlés alapján. A megyék magyarságaránya alapján becsült magyar részvétel 21,6%-os lehet.


Közép-európai alkotmányértelmezési technikák

Könczöl Miklós 
ösztöndíjas kutató, NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet

alkotmanybirosagfotothalertamas1.jpg

Egy frissen megjelent kötet a kelet-közép-európai alkotmánybíráskodás érvelési és értelmezési sajátosságait vizsgáló nemzetközi kutatás eredményeit foglalja össze.

A Tóth J. Zoltán szerkesztette kötetben ismertetett összehasonlító vizsgálat fő kérdése, hogy kimutathatók-e sajátosságok a kelet-közép-európai alkotmánybíróságok érvelésében és alkotmányértelmezésében. Az alapvetően nemleges válaszhoz vezető úton sok értékes meglátással és tanulsággal találkozhat az olvasó.


Putyin pincsijei?

Navracsics Tibor 
intézetvezető, NKE EJKK Európa Stratégia Kutatóintézet
shutterstock_1788883058.jpg

Talán emlékszünk még a nemrég befejeződött magyarországi választási kampány egyik különösen éles kirohanására, amikor az önmagát egyesült ellenzéknek nevező pártszövetség egyes politikusai Putyin pincsijeként aposztrofálták a magyar miniszterelnököt. Talán még ők is meglepődnének, hogy következetességük esetén mely – egyébként általuk mintaként tisztelt – országok vezetőit kellene ebbe a kategóriába sorolni. A legtöbb esetben azonban nem szervilizmusról, hanem súlyos érdekekről van szó. Olyan nemzeti érdekekről, amelyek az Európai Unió egységes stratégiáját is jelentősen befolyásolják.


Enyhíthetők a mianmari puccs következményei?

Markovics Milán Mór
őrnagy, kutató, NKE EJKK Vallás és Társadalom Kutatóintézet

2021_myanmar_armed_forces_day_14.jpeg

A konfliktus kezelésének módja a nagyobb nemzetközi figyelem visszanyerése és a buddhista közösségek támogatása is lehetne.

Mianmar több mint 50 millió lakosú ország, területileg hétszer nagyobb hazánknál. Sokunk számára korábbi nevén, Burmaként ismerős, vagy akár Orwell Burmai napok regényéről, ami az angol gyarmati időkben íródott. „Az Irrawaddy folyó kiszélesedő torkolatának öblében, Birma bejáratánál fekszik Rangoon kikötője. A félvad hely egyetlen európai jellegű része a part sárga homokkal és belehengerelt kavicsszemekkel képezett sétánya, pálmákkal és agavékkal díszítve.” – írta Rejtő Jenő Az elveszett cirkáló című kalandregényében. Mianmar belpolitikai helyzete miatt akár ma is igaz lenne rá a félvad jelző.


Great Resignation avagy Miért nem dolgozik Amerika?

Vilonya Martin 
junior kutató

index_felmondas_cikk.jpg

A 2021-es év folyamán havonta átlagosan majdnem négymillió ember mondott fel munkahelyén az Amerikai Egyesült Államokban. Mi állhat e rekordmagas érték mögött? A pénzpiacok túlzottan jó teljesítménye? A pandémia következtében megnövekedett stressz? Esetleg a rossz munkakörülmények? Milyen hatással lehet a Great Resignation (azaz a Nagy Felmondás) a világunkra?


süti beállítások módosítása