Trádler Henrietta
az NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézet ösztöndíjasa
Kun Béla cselédlányát, Széles Máriát 1919. szeptember 12-én, Újpesten letartóztatták. A vád ellene mindössze az volt, hogy a tanácskormány idején Kun Béla alkalmazottjaként teljesített szolgálatot.
Ződi Zsolt
tudományos főmunkatárs, Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet
Egyre több balesetről lehet hallani, amelyek állítólag a Tesla önvezető rendszere miatt következtek be. Indokolatlanul felgyorsító, a közlekedési lámpákat figyelmen kívül hagyó, megbolondult autókról szólnak a hírek. A Tesla hárít, az áldozatok hozzátartozói perelnek. Mi a jogi helyzet jelenleg az „önvezető” Teslákkal?
Tóth Bettina
az NKE EJKK Európa Stratégia Kutatóintézet munkatársa
Az elmúlt két hétben rendezték meg Egyiptomban az ENSZ 27. éghajlatváltozási konferenciáját, ahol a világ országainak vezető politikusai, hatóságok, vállalkozások és a civil társadalom képviselői folytattak eszmecserét a globális éghajlat-politikai cselekvésről. Az EU-27 közös állásponttal érkezett Sarm es-Sejkbe annak érdekében, hogy támogassák a Párizsi Megállapodásban foglalt célok elérését.
Sorbán Kinga
tudományos segédmunkatárs, Információs Társadalom Kutatóintézet
A digitális szolgálatásokat szabályozó Digital Services Act (DSA) rendelet számos fontos újítást tartalmaz a Facebookhoz vagy a YouTube-hoz hasonló online platformok működésének szabályozásával kapcsolatban. Mivel már több helyen, így a ludovika.hu felületén is olvasható erről áttekintés, így inkább a rendelet fájó hiányosságainak egyikére hívnánk fel a figyelmet.
Navracsics Tibor
tudományos főmunkatárs, Európa Stratégia Kutatóintézet
Az Európai Bizottság szeptember 18-án meghozott döntése lehetővé tette, hogy a magyar kormány végre az európai uniós forrásokról szóló tárgyalások hajrájába jusson. A döntés ugyanakkor kezdetben bizonytalanságot okozott, és felvetette annak rémét, hogy Magyarország nemcsak a jövőbeni, de részben a már megítélt források egy részétől is elesik. Hogyan juthat mégis forráshoz hazánk, és milyen nehézségek állhatnak még elő?
Szűcs Petra
junior kutató, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
Annak ellenére, hogy számos olyan véleménnyel találkozhatunk, mely szerint a nyugati szankciók nem képesek a kívánt eredmények elérésére Oroszországban, várhatóan összességükben mégis komoly hatásaik lesznek.
A 2022. február 24-e óta tartó ukrajnai orosz invázió következtében az Európai Unió Tanácsa hét szankciócsomagot fogadott el, melyek Oroszország, valamint Fehéroroszország ellen irányulnak. A szankciók elsődleges célja egyrészt az, hogy minél inkább gyengítsék Oroszország képességét a háború finanszírozására; másrészt pedig az, hogy azt a politikai, katonai, valamint gazdasági elitet célozzák meg, amely kifejezetten felelős az invázióért. Bár sok időbe telik, míg az egyes szankciók kifejtik a hatásukat az orosz gazdaságban, de a növekedési előrejelzésből úgy tűnik, hogy a korlátozó intézkedések érzékelhetők lesznek a gazdasági mutatókon keresztül.
Magas Bianka
hallgató, NKE kiberbiztonsági mesterképzési szak
A XXI. században nemcsak a felnőttek vannak kitéve a kibertérből érkező veszélyeknek, hanem a gyermekek is. Egyre több fiatal rendelkezik saját okoseszközzel, telefonnal, játszik online játékokon, vagy aktívan jelen van a közösségi médiában. Ahhoz, hogy biztonságban tudjuk a fiatalabb generációt is, fontos megtanulni, milyen alapvető dolgokra érdemes figyelni, ami az eszközhasználatukat érinti.
Gondola Csaba
kutató, NKE EJKK Amerika Kutatóintézet
Idén áprilisban életbe lépett az a szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy az amerikaiak az útlevelükbe a férfi és a nő nemek mellett egy harmadik lehetőséget is megjelölhessenek. Ez pedig – hosszas társadalmi egyeztetést követően – az „X” nem lett.
Az ügy közvetlen előzménye, hogy egy önmagát Zzyym-nek nevező transzgender személy útlevél igénylésekor a rendelkezésére álló „férfi” és „nő” szövegdobozok egyikét sem jelölte meg, hanem azok fölé az „intersex” szót írta, és kérte egy harmadik, megkülönböztető jelzés használatának biztosítását. Ennek következtében kérelmét a külügyi tevékenységek összehangolásáért és az utazási dokumentumok kiállításáért felelős State Department elutasította. Az esetből több évig húzódó bírósági ügy lett, amely nagy visszhangot keltett az amerikai sajtóban.
Dr. Varga Réka
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
A háború idején elkövetett szexuális erőszak sokáig tabu téma volt. Ebben a meglepő talán az, hogy sokáig a humanitárius szervezetek sem foglalkoztak a kérdéskörrel. A részleges áttörést véletlenszerű dolgok okozták: egyrészt a felfedezéssel, hogy a nemi erőszak elkövetésétől számított 72 órán belül a HIV gyógyítható, a nemi erőszak áldozatainak kezelése már élet-halál kérdéssé vált, és így előre került a prioritási listán. Másrészt a Közép-Afrikai Köztársaságban békefenntartók által 2013-2014-ben elkövetett szexuális visszaélések és az ezzel járó botrány is felszínre hozta azt, ami addig is nyilvánvaló volt: a szexuális erőszakkal mint humanitárius problémával külön foglalkozni kell.
Kovács Eszter
tudományos segédmunkatárs, NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet
A franciaországi elnökválasztás utáni napokban Pierre Manent a Le Figaro-nak adott interjút. Véleményét egyetlen jelölt vagy politikus sem érezhette dicséretnek.
Pierre Manent értékelése szerint a második fordulóban a leköszönő és újrainduló elnöknek nem kellett vereségtől tartania; a vele szemben álló, populizmusra építő kihívónak viszont nem volt esélye a győzelemre. Azonban előbbi nem egy sajátos politikai nézőpontot vagy ideológiát képviselt, csupán egyes módosabb és képzettebb rétegeket. E rétegeket az ingatlan tulajdonjoga és hozama, valamint a jobb iskolázottság különíti el a nép többi részétől. Ellentmondásos módon azonban ez a szélesebb értelemben vett elit, amely a javak jelentős részének tulajdonosa, tétlenül nézte a francia nemzeti értékek amortizálódását, az ipar leépítését, a közoktatás színvonalának tartós visszaesését.
