Nehéz idők jönnek

Máthé Réka Zsuzsánna 
tudományos segédmunkatárs, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet

penz_persely_valsag_kesz.jpg

Élesedik a feszültség Brüsszel és Budapest között. A politikai viták következményeként az uniós pénzforrásokra egy ideig nem számíthatunk. Mindez komoly hatással lehet a magyar gazdaságra.

Ma már senkit nem lep meg, hogy a magyar kormány, valamint az Európai Parlament és az Európai Bizottság között éles szemlélet- és értékrendbeli különbségek vannak. A csörték nem új keletűek, és idáig többnyire megoldódtak a viták, ám most úgy tűnik, hogy Brüsszel nem megoldást vagy kompromisszumot keres, hanem egy fájó pontra tapint: a zsebünkre.

Az Európai Bizottság szeptember végéig tolja ki a Magyarország által benyújtott helyreállítási és ellenállóképességi tervről szóló tárgyalások határidejét. A kitolt határidő nem egyedi eset, hiszen Észtország, Finnország, Lengyelország, Málta, Románia és Svédország által benyújtott javaslat tárgyalását is két hónappal meghosszabbították. Eddig tizenhat tagállam (Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Franciaország, Görögország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) kért és kapott vissza nem térítendő támogatást, de a magyar terv elfogadása körülményesebbnek ígérkezik.

A világjárvány okozta károk enyhítése érdekében az Európai Unió létrehozott egy összesen 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot, amelynek egy részét vissza nem térítendő támogatásként, más részét pedig (rendkívül kedvezményes feltételek mellett) hitelként lehet igénybe venni. Magyarország mintegy 7,2 milliárd euró (megközelítőleg 2500 milliárd forint) összegű támogatást igényelt, de az unió által biztosított hitel lehetőségével nem kívánt élni. Most úgy tűnik, hogy a 2500 milliárd forint kifizetése jelentősen késik, de az is felmerült, hogy esetleg nem hagyják jóvá a helyreállítási tervet.

A pénzalapok igénybevételének feltétele, hogy a helyreállítási terv érdemben korrigálja azokat a területeket, amelyeket a Bizottság a 2019-es és 2020-as Európai Szemeszter országspecifikus ajánlásaiban kifogásolt. Magyarország esetében a Bizottság leginkább a korrupcióellenes keret megerősítését és a bírói függetlenséggel kapcsolatban fennálló aggályok eloszlatását hiányolta. A helyreállítási terv kapcsán pedig azt kifogásolta, hogy ezeken a területeken nem történik elegendő előrelépés. Vagyis, a világjárvány sújtotta gazdaság helyreállítást célzó pénzalapokról szóló tárgyalás késleltetésének hivatalos okai is az eltérő politikai értékrendben gyökereznek. A vitákat tovább élesíti, hogy a júniusban közzé tett jogállamisági jelentés szigorúan bírálja Magyarországot, valamint a Bizottság elnöke a lehető legkritikusabban kifogásolta a nemrég elfogadott gyermekvédelmi törvényt.

A kérdést tovább bonyolítja, hogy az Európai Parlament és a Tanács tavaly elfogadta a 2020/2092/EU rendeletet, amelyben a jogállamisági feltételek tiszteletben tartásához kötötték az uniós költségvetésből származó kifizetések teljesítését. Ugyanakkor, a kilátásba helyezett, hét éves költségvetést érintő magyar vétó miatt, a mechanizmus alkalmazását mindaddig felfüggesztették, amíg annak jogszerűségéről az Európai Bíróság nem nyilatkozik. Várható, hogy a Bizottságtól érkező nyomás miatt az Európai Bíróság szokatlan gyorsasággal kezeli az ügyet, és még az idén döntést hozhat. A korábbi joggyakorlat tükrében feltételezhetően ez az ítélet is az uniós intézmények erősítését szolgálja a tagállami szuverenitással szemben, így arra számíthatunk, hogy az Európai Bíróság jóváhagyja a vitatott rendelet alkalmazását. Az sem lenne túlságosan meglepő, ha a Bizottság mindaddig halasztja a helyreállítási terv elfogadását, amíg az Európai Bíróság nem közli döntését.

Ennek következménye – a jelen vitás helyzetben – nemcsak a helyreállítási tervhez szükséges pénzforrások késése vagy felfüggesztése lenne, hanem akár az összes, Magyarországnak szánt uniós alap visszatartása is. Ez utóbbi tétel viszont a magyar költségvetés mintegy 5 százalékát teszi ki, ami bizony súlyosan érintheti a magyar gazdaságot.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a magyar kormányt mindez nem éri váratlanul: felkészült az elhúzódó vitákra és azok esetleges gazdasági következményeire is. A helyreállítási tervben szereplő programok elindításával nem várnak a terv jóváhagyásáig, azok megvalósítása saját forrásokból kezdődik el. Amennyiben a helyreállítási alapok jelentős mértékben késnek, úgy a költségvetési hiány várhatóan megugrik. A fennálló hiányt azonban pótolni kell majd, melyre a saját források nem valószínű, hogy elegendőek lennének, így a költségvetési hiány megnövekszik és ezzel párhuzamosan az államadósság is. Az államadósság ilyen mértékű belföldi fedezése nem valószínűsíthető, így elengedhetetlen lesz külföldi hitelek igénybevétele. Leginkább olyan finanszírozókra számíthatunk, akik a kölcsönök fejében nem támasztanak – az unióhoz hasonlóan – éles politikai feltételeket. Valószínű, hogy Magyarország ezen megfontolások miatt sem kívánt élni az unió által kínált hitellehetőségekkel.

A Magyar Nemzeti Bank már középtávon nehéz időkre számít, amelyekben talán számolnak az uniós vitákkal és az uniós alapok jelentős késésével vagy kiesésével is. Több ország esetében láttuk, hogy elhúzódó gazdasági válsággal számolva megnövelték aranytartalékaikat. Hozzájuk hasonlóan a Magyar Nemzeti Bank nemrég megháromszorozta Magyarország aranytartalékát, amelyhez hasonló jelenségre világszinten nem volt példa az elmúlt évtizedekben, s mely különösen hasznos lehet a külföldi finanszírozók bizalmának megtartása vagy növelése esetében.

Magyarország és az Európai Unió egyre inkább távolodni fognak egymástól, amennyiben a jelenlegi politikai vitákra nem sikerül megoldást találni. Ennek nem csak gazdasági következményei lesznek: a magasabb költségvetési és államháztartási hiány miatt egyre inkább a homályba vész az az időpont, amikor Magyarország megfelel azoknak a gazdasági feltételeknek, amelyek nyomán bevezethetné az eurót. Amennyiben külföldi finanszírozók pótolják az uniótól kieső pénzalapokat, azok magyarországi és uniós térnyerése is várhatóan növekedni fog. Ez pedig elgondolkodtató lehet az Európai Unió egyes intézményei számára is.

süti beállítások módosítása