Elitellenesség a tőzsdén

Kutasi Gábor – Mártonffy Balázs

elitellenesseg_a_tozsden.jpg

 

A Game Stop story sokkolóan hatott a tőzsde világára. Habár nem az első eset, hogy kisbefektetők csapatban képesek az ellentétes pozíciójú nagy alapokkal szembe menni, az árfolyam megfordításával párhuzamos virtuális lincselés a közösségi médiafelületeken nem a szokásos ügymenet jellemzője. Az esemény rendszerszintű elemzéséhez a kiindulópontot a tőzsdén kívül kell keresni, amit Nigel Farage – a Brexittámogatók egykori vezetője – úgy fogalmazott meg, hogy a populizmus velünk marad, és most új felületet talált magának. Az elitellenesség közel tíz éve az Occupy Wall Street (tőzsdefoglaló) mozgalom utcai megmozdulásaiban testesült meg, majd politikai sikereket ért el többek között a Brexit megszavazásával és Donald Trump megválasztásával.

A Game Stop részvények sikeres shortolásának meghiúsítása csak az emblematikus esemény. Azóta már belekóstoltak a Redditen szerveződő kisbefektetők az ezüstbe, valamint az AMC Entertainment, a Bed Bath & Beyond, a Blackberry, a Nokia, videókölcsönző és játékforgalmazó cégek részvényeibe, amelyekben az volt a közös, hogy mind shortolás céltáblái voltak vagy alacsonyabbra árazták őket a nagybefektetők. A Reddit-csoportok is kinéznek maguknak egy-egy alulértékelt részvényt és a rövid távú felvásárlásával gyors nyereséghez jutnak, de nem foglalkoznak az árfolyam hosszú távú alakulásával. Ráadásul érzelmeket visznek egy-egy részvény lerohanásába, egymást bátorítva, toborozva, sőt hergelve, mint az a lementett online beszélgetésekből kitűnik. A hordából nem mindenki száll ki nyereséggel a végén, de ez a járulékos veszteség szolgálja a többségük nyereségét. E tekintetben mindenki maga viszi vásárra a bőrét, akárcsak a hajdani portyázások során.

A tőzsdei befektetésektől nem áll távol az érzelem alapú döntés. Közhelyszerű mondás, hogy a befektetők tömegeit a mohóság és a félelem váltakozása vezérli. A nagy alapkezelők esetében nyilván sokkal professzionálisabb technikai elemzésen alapulnak a döntések, de ezek esetében is inkább a megérzések és a világ folyásáról alkotott átfogó gazdasági kép határozza meg a döntéseket. A korlátozott racionalitáson, vagy nevezhetnénk érzelmeken alapuló tőzsdei viselkedést számos neves közgazdász, többek között Richard Thaler, vagy Hyman Minsky részletesen alátámasztotta. A Game Stop jellegű esetek különlegessége és újszerűsége, abból fakad, hogy a nyereség-veszteség érzésén kívüli érzelmek váltották ki a nagy spekulatív alapok árfolyammeghatározó stratégiáját megtrollkodó kisbefektetői felbuzdulást és önszerveződést.

A január végi esetekből kiderül, hogy alapvetően a részvények mögötti cégek fundamentumaival gond volt, nem alaptalanul shortolták őket a nagybefektetők, tehát az árfolyam megtízszereződése bizonyosan eszközár-buborékot alakít ki. Egy-egy kis cég részvénye esetében ez még nem okoz tőzsdei szintű buborékgazdaságot, de ha rendszerszintűvé, azaz tömeges jelenséggé válik az árfolyamfelhajtás, az már az általános pénzügyi stabilitást veszélyezteti és az árfelhajtást bosszúból provokáló befektetőre is veszélyessé válhat. Kérdés, hogy milyen széles kisbefektetői körben ébred fel a kockázati étvágy. A korábbi buboréktípusú tőzsdei válságok tapasztalata azt mondatja, hogy amíg sikeres a hordastratégia, addig valószínűleg egyre többen fognak felbátorodni akár nyereségvágytól, akár politikai motivációtól vezérelve. Az első néhány nagy kudarc, bukás viszont kijózanítólag szokott hatni a nem professzionális befektetőkre, és az árfolyambuborékok kipukkadása hosszabb időre újra óvatossá teszi őket.

A teljes cikk a Portfolio.hu oldalon olvasható.

süti beállítások módosítása