A világ „legkúlabb” diktátorának bitcoin-kísérlete

Vilonya Martin 
gyakornok, NKE EJKK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet

el-salvador-bitcoin.jpg

Napjainkban rendkívül vonzóvá váltak a különféle kriptovaluták, számuk meghaladja a tízezret is. Néhányan azt gondolják, hogy a fizetőeszközök jövője a digitális világban rejlik, azonban mások pesszimistábbak a technológiát illetően. Van azonban egy ország, ahol a jövő ígéretei, reményei már valóra válhatnak, ez az ország pedig nem más, mint a közép-amerikai El Salvador, ahol szeptembertől a bitcoin törvényes fizetőeszközzé vált. Az, hogy milyen eredményekkel zárul ez a kísérlet a latin-amerikai államban, hatással lehet a kriptopénzek jövőjére is.

Bukele a modernitás jegyében törvényes fizetőeszközzé tette a Bitcoint

Ahhoz, hogy megértsük, miként jutott erre a lépésre a körülbelül Szlovéniával megegyező méretű állam, fontos megismerkednünk az ország élén álló, meglehetősen excentrikus, negyvenéves Nayib Bukele elnökkel. A közel-keleti felmenőkkel bíró politikus magát Twitteren szeptemberben még ,,A világ legkúlabb diktátorának”, majd később ,,El Salvador császárának” aposztrofálta, miközben diktatórikusnak mondott lépései ellen tüntettek. Latin-Amerika történetében persze nem lenne egyedülálló egy autoriter vezető hatalomra jutása, aki megkérdőjelezhetően viszonyul a jogállamiság vagy fékek és ellensúlyok fogalmaihoz, azonban például a TikTok videóban közvetített seregszemle ad egy sajátos 21. századi karaktert a Bukele-rezsimnek. Ennek a modern jellegnek lehet betudható az is, hogy az elnök megtette a bitcoint az ország hivatalos fizetőeszközének, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben valaki szeretne egy csésze kávét rendelni a trópusi országban, akkor a kávézó köteles tőle elfogadni a virtuális pénzt. Számos más helyen már eddig is lehetett bitcoinnal fizetni, azonban eddig a vállalkozások önként dönthettek úgy, hogy elfogadják a kriptopénzt a hivatalosnak számító dollár mellett.

A trópusi kísérleti labor

Papíron igazából El Salvador ideális kísérleti terepe is lehetne a kriptodevizák hétköznapi forgalomba való bevezetésének, hiszen az országnak nincsen saját nemzeti valutája, melynek árfolyamát egy központi bank befolyásolni tudná, hanem 2001 óta az amerikai dollárt használják hivatalos fizetőeszközként. Így Bukele lépése nem jelenti a monetáris politika szuverenitásának feladását, mert erről már jóval korábban lemondtak. Továbbá az ország GDP-jének negyedét kitevő hazautalások kapcsán is előnyt jelenthetnek a bitcoin által ígért alacsony tranzakciós költségek. Nem meglepő, hogy miért akarhatja egy három és fél milliós fejlődő ország csökkenteni a FED-től vagy a globális pénzügyi rendszertől való függését – ezekre ugyanis nincs befolyása. Bitcoint ugyanakkor bárki állíthat elő, és az elnök is azt tervezi, hogy az ország vulkánjai által termelt energiát felhasználva elkezdik a kriptopénzt bányászni. Mivel El Salvador lakóinak jelentős része nem rendelkezik bankszámlával, a digitális valuták által ígért decentralizáció és függetlenség is vonzó lehet. Problémát jelenthet viszont az, hogy az ország lakosságának csupán fele használja az internetet, valamint az is, hogy a kriptopénzek árfolyama a hagyományos valutákhoz képest rendkívül volatilis. Ezt El Salvador lakossága a saját bőrén is megtapasztalhatta, amikor az államilag promotált Chivo applikáció – melynek jelentése a helyi szlengben cool – szeptember 7-én elindult. A digitális pénztárcaként funkcionáló, PayPal-szerű alkalmazásban ugyanis a regisztrálók kaptak az államtól 30 dollárnyi értékben bitcoint, azonban ennek értéke percek alatt 25 dollárra esett vissza. Bár a hagyományos jegybankok által kibocsátott pénzek is hajlamosak az árfolyamváltozásra, az ilyen mértékű és sebességű ingadozás ritkának és kedvezőtlennek számít. Magyarországon, ha hasonló történne, az azt jelentené, hogy az euró árfolyama néhány perc alatt elérné a 400 forintot.

Az imént említett alkalmazással pedig nemcsak ez volt a probléma, hanem számos technikai gondot is jeleztek a felhasználók. Egyesek nem kapták meg például az ígért bitcoint, míg mások regisztrálni sem tudtak. Megfelelő infrastruktúra hiányában pedig nehéz lesz elérni azt, hogy a bitcoin valóban bekerüljön a hétköznapi forgalomba. Dacára azonban a kezdeti nehézségeknek, Bukele optimista a projekttel és a Chivo applikációval kapcsolatban. A közösségi médiában például azt kommunikálta, hogy az alkalmazás több mint kétmillió aktív felhasználóval büszkélkedik, többel, mint az ország bankjai együttvéve.

A bitcoin most bizonyíthat

Érdekes lesz látni azt is, hogy miként sikerül a bitcoinnak az olcsóbb tranzakciók ígéretét realizálnia. Ennek a kérdésnek az ország nemzetgazdaságában kiemelkedő szereppel bíró hazautalások kapcsán van különös jelentősége. Természetesen a kriptovaluta szeptemberi adaptálása óta még nem telt el annyi idő, hogy ebben a témában kétségeket kizáróan ítélkezhessünk. Egyelőre azonban az látszik, hogy a hazautalásokat jelenleg olcsóbb a hagyományos pénzügyi szereplőkön keresztül intézni. Itt fontos arról is beszélni, hogy a digitális és anonim világ miképpen képes reprodukálni a klasszikus intézményeket övező bizalmat. Ezen a területen még van mit fejlődni, egy helyi egyetem felmérése szerint ugyanis tízből kilenc ember nincs teljesen tisztában azzal, hogy mit jelent a bitcoin, és többségük nem is támogatja az elnök tervét.

Bár eddig, azt gondolom, egészen negatív színben számoltam be El Salvador kripto-próbájáról, Bukele ötlete alapjában azért egyáltalán nincs kudarcra ítélve. A bitcoin ugyanis képes betölteni a pénz klasszikus funkcióit is: mivel az országban az üzletek kötelesek elfogadni a digitális pénzt, ezért az képes csereeszközként funkcionálni; azt pedig már kutatások is bizonyítják, hogy mivel a bitcoin kínálata kiszámíthatóan növekszik, értékőrző szerepet is be tud tölteni. Az már vitatható ugyan, hogy mennyire használható elszámolási eszközként, amikor árfolyama még mindig hajlamos jelentős ingadozásokra. Bár végső soron a társadalmi konszenzus döntheti el, hogy bármelyik kriptovaluta képes lehet-e valaha teljes értékűen ellátni ezt a feladatot, véleményem szerint erre jelenleg az elsőségéből fakadó előnyök miatt a bitcoinnak van a legnagyobb esélye.

Továbbra is sok a nyitott kérdés

Hogy mi lesz Bukele kísérletének eredménye, egyelőre nehéz megjósolni, mindazonáltal látható, hogy a fejlődő államok között máshol is próbálják követni El Salvador példáját. A hasonlóan dollárt használó Panamában például bejelentették, hogy szintén törvényes fizetőeszközzé kívánják tenni a bitcoint. Mindeközben viszont Kínában a kormányzat ezzel teljesen ellentétes lépéseket tesz, és tilt mindennemű kriptokereskedelmet, valamint a kriptovaluták bányászatát is. Manapság már vitathatatlan, hogy a jogalkotóknak valamit kezdeni kell a kriptopénzekkel, ez pedig egyértelműen meghatározhatja azt, hogy milyen szerep hárul a pénzügyi rendszerben rájuk: megmaradnak alapvetően befektetési eszköznek? Esetleg néhány év múlva már Európában is széles körben fizethetünk velük? Vagy bányászatuk környezetszennyező mivolta miatt betiltják inkább? Ezeket a kérdéseket egyelőre korai lenne megválaszolni, az azonban valószínűsíthető, hogy El Salvador tanulságai hatással lesznek a kriptopénz-világra.

süti beállítások módosítása