Fészekrakás jegybanki forrásból

Krasnyánszki Ádám
gyakornok, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet

lakaspolitika_kesz.jpg

A pályakezdők mobilitási kihívásai

A kormány deklarált célja a szegénység felszámolása 2030-ra. A szegénység felszámolásához Magyarországon nagyobb volumenű társadalmi mobilitásra van szükség. Társadalmi mobilitás azonban nincs fizikai mobilitás nélkül, amely nemcsak minőségi utakat és tömegközlekedést jelent, hanem azt is, hogy egy tanulni vágyó diáknak van-e lehetősége szülőhelyét elhagyva egyetemi városban tanulni, ott ideiglenesen letelepedni, egyetem után magas hozzáadott értékű munkát végezni. Ehhez otthonra van szükség. Ha a kormánynak célja a szegénység felszámolása – ennek ellenkezője is legitim döntés, de a kormány már deklarálta ezt a célt –, akkor lakhatást kell biztosítani a mobilitás érdekében a megfelelő társadalmi csoportok számára.

Monetáris forrásteremtés

Jelenleg az ingatlanvásárlás jelentette forrásszükséglet kielégítése javarészt kormányzati és kereskedelmi banki finanszírozásból történik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének javaslata szerint azonban ebbe a körbe be kellene vonni a jegybankot is, sőt vezető szerepet kellene annak betöltenie a különböző mandátumaival összhangban, melyek szerint támogatnia kell a gazdasági növekedést az – elsődleges célként meghatározott – árstabilitás veszélyeztetése nélkül.

Az MNB (a jegybankelnök korábbi cikkében olvashatókkal összhangban) bejelentette a Zöld Otthon Programot. Az MNB fenntarthatósági mandátumának megfelelő refinanszírozási program, a korábbi Növekedési Hitelprogramhoz hasonló koncepció alapján valósul meg. A Zöld Otthon Program keretében a jegybank refinanszírozási hitelt nyújt a hitelintézeteknek 0 százalékos kamattal, amelyek tovább hitelezik ezt a lakosságnak fix, maximum 2,5 százalékos kamaton. A lakossági szereplők csak zöld energiabesorolású ingatlanok vásárlására és építésére fordíthatják ezt a hitelt, legfeljebb 25 éves futamidővel és maximum 70 milliós összeghatárral hitelenként. A program keretösszege 200 milliárd forint.

A program költségét a refinanszírozási kamat (amely ez esetben 0 százalék), valamint az alapkamat különbsége határozza meg. A jegybank kamatemelési ciklusba kezdett inflációs céljának teljesítése érdekében, azonban ez a későbbiekben drágíthatja a programot, növelve a jegybanki mérlegre rótt terhet. A korábban a Növekedési Hitelprogramot (NHP) ért kritikákat nézve valószínű, hogy visszatérő kérdéssé válhat a program pénzügyi fenntarthatósága, illetve az, hogy a kedvező kamatozású hitellel bevonzott magasabb kockázatú ügyfelek hitelképessége hosszú távon veszélyezteti-e a bankrendszer likviditását.

Szemben az árral

Az Európai Központi Bank (EKB) elutasító választ adott a jegybankelnök által felvázolt Új Otthon Programra. Ahogy az EKB fogalmaz:

„A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) keretében a lakóingatlan céljára szolgáló hitelek közvetlenül fogyasztók részére való nyújtása nem tartozik azon monetáris politikai eszközök közé, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és a KBER Alapokmánya az EKB és a tagállamok nemzeti központi bankjai (NKB-k) tekintetében kifejezetten előirányoz. Ez a feladat atipikus központi banki feladat.”

Az Országgyűlés azóta fenntarthatósági mandátummal látta el a jegybankot. E mandátumának megfelelően a jegybank az EKB reakciójától függetlenül vág bele egy lakáspiaci intervencióba, ám a jegybankelnök által felvázolt tervhez képest konszolidáltabb formában, a kétszintű bankrendszert egyáltalán nem sértve.

A nagy „lakásépítési bumm”

A jegybankelnök írása alapján a program évi 30-40 ezer új lakás építéséhez járulhat hozzá. Ez a „lakásépítési bumm” egyrészről növelni fogja a keresletet az építőanyagok iránt, amelyek árai az utóbbi hónapokban – a koronavírus válságtól nem függetlenül, de a piaci viszonyok által nem indokolt mértékben – növekedtek. E keresletnövekedés az építőipar mozgósításán keresztül pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. Mindemellett pedig az új lakások ilyen mértékű gyarapodásával megteremthető a kínálat és a kereslet egyensúlya, amely mérsékelheti a lakáspiaci inflációt. Tehát a program azok számára is kedvezhet, akik egyébként nem igénylik ezt a hitelt.

A magyar jegybank 2013 óta alkalmazza a nemkonvencionális monetáris politika eszköztárát. Alighanem ez a lakáspiaci intervenció is e kategóriába sorolandó. A jegybank ismét szemben úszik az árral, és a magyar lakosság megint jól járhat vele.

süti beállítások módosítása