A koszovói kérdés

Miszlivetz Áron
kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
a_koszovoi_kerdes.png

 

Március 22-én hivatalba lépett az új koszovói kormány, Albin Kurti miniszterelnök vezetésével, akinek programjában a korrupció-ellenes fellépés és erős szociális fókusz került előtérbe. Ennek ellenére, a jelenlegi helyzetet leíró EU-s országjelentés negatív képet fest az ország állapotáról. Képes lesz-e az új kormányfő javítani a Bizottság által közzétett országjelentésen, s mennyiben befolyásolja ez a potenciális tagjelölti státuszát?

Koszovó Európa-perspektíváját 2008-ban erősítette meg az Európai Unió, majd 2014-ben írták alá a kétoldalú Stabilizációs és Társulási Megállapodást (SAA), amely 2016 áprilisában lépett életbe. Bár az 5 év alatt a Belgrád-Pristina párbeszéd akadozott, a fennálló akadályokat Miroslav Lajčák, az EU különmegbízottja próbálja (több-kevesebb sikerrel) megoldani. Lajčák most áprilisban lejáró mandátumának folytatása kérdéses, viszont március elején megerősítette az EU partnerségét az új kormánnyal, valamint katonai szinten a KFOR misszió vezetőjével is.

Ennek ellenére az új koszovói elnök Vjosa Osmani kijelentette, hogy Szerbia részéről csak a kölcsönös elismerés vezethet eredményhez, amely később sem jelentheti Koszovó határainak vagy jogi státuszának megkérdőjelezését. Megjegyzendő, hogy legutoljára Izrael ismerte el Koszovó függetlenségét tavaly szeptemberben. Az országot hivatalosan elismerő tagállamok száma így 117-re nőtt.

A stabilabb politikai mandátummal bíró új kormány tehát komolyabb tárgyalási alappal bírhat, amennyiben az országjelentésben jelzett ajánlásoknak eleget tesz. Az intézményi reformok, illetve a szervezett bűnözés terén egyelőre kezdetleges lépések történtek. Emellett a korrupció visszaszorítása nem vezetett eredményre, amelyhez hozzájárul a több évtizedes lemaradással bíró gazdasági szerkezet, amely szintén átalakításra szorul. A Belgráddal való kapcsolatok normalizálása mellett ugyanolyan fontos az EU számára az uniós acquis megfelelő átültetése. Ez előfeltétele az ország potenciális tagjelölti státuszból, tagjelölti státusszá válásához is.

Az új kormány tervei között szerepel az Európai Parlament által is támogatott vízum-liberalizáció kérdése. Idén márciusban a Koszovóról szóló 2019-2020-as évi Bizottsági jelentést 471 EP képviselő szavazta meg, ennek ellenére Viola von Cramon-Taubadel a jelentés rapportőre a Bizottságot is kritizálta amiért nem teljesíti a koszovói állampolgárok életét megkönnyítő vízumliberalizációs intézkedéseket. Ez természetesen egy újabb komoly pozitívum lehet a kétoldalú kapcsolatokra nézve, amely elősegítheti az intézményi reformok továbbvitelét is.

Az új koszovói kormány megalakulásával úgy tűnik új, stabilabb politikai alapokra helyezkedik az ország a térségben. A valós eredmények utókövetését a Bizottság által kijelölt régi/új különleges megbízottnak kell majd felülvizsgálnia. Összességében az európai körkép pozitívumként értékeli Albin Kurti megválasztását, amely remélhetőleg hozzájárul majd a Belgrád-Pristina közötti párbeszéd eredményeinek véglegesítéséhez is.

süti beállítások módosítása